Az amerikai footballban a playek k�z�tti sz�netekben k�l�nf�le show-kal fokozz�k a hangulatot, ilyen a pom-pom l�nyok koreogr�fi�ja is, amely a t�nc, az aerobic �s az akrobatika elemeib�l �ll �ssze. Kezdetben a csapatok biztat�s�t szolg�lta, de m�ra annyira kin�tte mag�t, hogy a pom-pom l�nyoknak k�l�n bajnoks�ga, sz�ps�gversenye, s�t m�g magazinja is van a sport�g �shaz�j�ban, Amerik�ban.

A sport�g gy�kerei az 1870-es �vekig ny�lnak vissza, amikor a Princeton egyetemen el�sz�r alakult buzd�t�klub a sportm�rk�z�sek szurkol�s�nak szervezett� t�tel�re; innen terjedt el az orsz�g t�bbi egyetem�re. Kevesen tudj�k, hogy hajr�z�k 1924-ig csak f�rfiak lehettek. A hajr�z�s igazi n�pszer�s�gre csak a sz�zad m�sodik fel�ben tett szert, amikor a k�z�piskol�k 60%-a rendelkezett m�r saj�t csapattal. Ebben az id�ben hajr�z�nak lenni m�r egyfajta preszt�zst jelentett, hiszen a t�ljelentkezok sz�ma miatt m�r csak a legszebb, legy�gyesebb l�nyok lehettek a csapat tagjai. Ugyanekkor - mint minden ir�gyl�sre m�lt�, elit csoport tagjait – folyamatosan �rt�k a t�mad�sok, erk�lcstelennek, led�rnek tartott�k az akkor m�g hossz� szokny�t �s z�rt fels�t visel� l�nyokat.

A hetvenes �vekre azonban, az els� cheerleader-bajnoks�gok megrendez�s�vel old�dni l�tszott a fesz�lts�g: az addig �nc�l� „magamutogat�sb�l” elfogadott sportt� n�tte ki mag�t. Megalakultak az els� koeduk�lt csapatok, katalogiz�lt�k �s hivataloss� tett�k a gyakorlatokat, elkezd�d�tt az edz�k egyetemi rendszer� k�pz�se, sportszergy�rt� c�gek szakosodtak a speci�lis cip�kre, pompomokra.

A hajr�z�s, vagyis „cheer-leading” a mai napig szorosan kapcsol�dik bizonyos sport�gakhoz, els�sorban az amerikai futballhoz (a cheerleading squad-ok mintegy 60%-a). Az �ltal�nos iskolai (Pee Wee) �s k�z�piskolai (Varsity) csapatok mellett azonban l�teznek �n. All-star csapatok is, amelyek a sportm�rk�z�seken k�v�l is fontos feladatokat l�tnak el: alap�tv�nyokat seg�tenek, szerepelnek a sajt�ban, a m�di�ban, n�pszer�s�tik csapatukat. Cheerleaderr� v�lni nem k�nny�: a jelentkez�nek komoly megm�rettet�seken �s v�logat�sokon kell bizony�tania, hogy rendelkezik a Hajr�z�k Szenth�roms�g�val: er�vel, �ll�k�pess�ggel �s rugalmass�ggal. A csinos megjelen�s professzion�lis szinten ugyanilyen fontos k�vetelm�ny, �m legt�bbsz�r ez sokkal ink�bb eredm�nye a sok edz�snek, nem pedig el�felt�tele. Egy hajr�z�-csapat ugyan�gy szerepek szerint oszlik meg, ahogyan egy amerikai-futball csapat is: magj�t a b�zisok (base) k�pezik, �k vannak a legt�bben, �k emelik �s dob�lj�k v�konyabb, t�r�kenyebb testalkat� t�rsaikat, a flyer-eket. Nagyobb l�tsz�m� csapatokban szerepelnek �n. third-�k, �k tiszta l�nycsapatokban �ltal�ban a leger�sebb, legrobusztusabb, n�ha ijeszt� m�retekkel rendelkez� l�nyok, koeduk�lt csapatokban pedig a fi�k – �k k�pesek egy k�zzel feltartani, vagy ak�r �t m�ter magasba dobni egy flyert. A hajr�z�st mag�t, mint tev�kenys�get, ugyancsak k�t r�szre kell bontani: el�sz�r is jelenti a meccsek alatt v�gzett k�z�ns�g-buzd�t�st, m�sr�szt a versenyekre �s bajnoks�gokra sz�nt gyakorlatokat. A m�rk�z�sek alatt a cheerleaderek �ltal�ban rigmusokat (chants) �s csasztusk�kat (cheers) adnak el� – a kett� k�z�tt mind�ssze terjedelmi k�l�nbs�g van (a rigmus �ltal�ban r�videbb, ezt a k�z�ns�ggel is megpr�b�lj�k „skand�ltatni”, m�g a csasztusk�kat figyelem-felkelt� jelleggel haszn�lj�k), �m mindkett�t k�l�nb�z� mozdulatsorokkal k�s�rik. Ilyen mozdulatok p�ld�ul a „Go,go! – felki�lt�ssal p�rhuzamos pompomr�z�s, amelyet a jobb k�z magasba emel�s�vel, �s a bal mellkasnak tart�s�val fejeznek ki, vagy a „Touchdown!”, amelyet mindk�t k�z magasba lend�t�s�vel �s felugr�ssal jeleznek. A meccsek sz�neteiben �s a hajr�z�k egym�s k�zti megm�rettet�sein gyakorlatsort (routine) mutatnak be, amely tartalmazhat fakultat�v, illezve k�telez� elemeket is. Ilyen elemek az ugr�sok (jumps), a kunsztok (stunts), piramisok (pyramides), �s �tfordul�sok